Veszélyben a baba? Ismerje meg a szamárköhögés tüneteit és a védőoltás fontosságát, hogy megóvja kisbabáját.
Az utóbbi hetekben egyre több hír jelenik meg a szamárköhögéssel kapcsolatban. A növekvő esetszámok miatt jó, ha informáltak vagyunk a betegséggel kapcsolatban és megteszünk minden intézkedést, ami lehetséges.
A szamárköhögés, más néven pertussis, egy rendkívül fertőző bakteriális fertőzés, amely a légutakat érinti. (Összehasonlításként jóval virulensebb az influenzánál). Kórokozója a Bordetella pertussis illetve a bordatella parapertussis baktérium, mely súlyos köhögési rohamokat okoz, és különösen veszélyes a még oltatlan csecsemőkre. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szamárköhögés tüneteit, veszélyeit, valamint a megelőzésre szolgáló oltási javaslatot.
A szamárköhögés tünetei és kórokozója
A Bordetella pertussis baktérium okozza ezt a fertőzést, ami cseppfertőzéssel terjed. A betegség tünetei kezdetben enyhék, hasonlóak lehetnek a megfázáshoz: orrfolyás, tüsszögés, enyhe köhögés és láz. Azonban néhány nap elteltével a köhögés súlyosbodik, és hosszú köhögési rohamok alakulnak ki, amelyeket jellegzetes „szamárhangú” belégzés követ. A rohamok olyan erősek lehetnek, hogy hányást, a szem bevérzését is okozhatják.
Miért veszélyes a szamárköhögés az oltatlan csecsemőkre?
Az oltatlan, egy év alatti csecsemők különösen veszélyeztetettek a szamárköhögés szövődményeire. A kisbabák veszélyeztetettebbek az oltási sor komplettálása előtt. Esetükben a fertőzés tüdőgyulladást, a köhögési rohamok légzési nehézségeket, oxigénhiányt és súlyos esetekben agykárosodást vagy akár halált is okozhatnak. A szamárköhögés ráadásul rendkívül fertőző, így a közösségi helyeken vagy oltatlan emberekkel való érintkezés során könnyen elkaphatják a betegséget.
Mikor és milyen védőoltásokat kapnak a kisgyerekek?
A szamárköhögés elleni védőoltás, a DTPa-IPV-Hib oltási séma részét képezi. Több dózisban kerül beadásra a gyermekek számára. Az első oltást általában 2 hónapos korban adják be, majd következik egy emlékeztető oltás 3 hónapos, 4 hónapos korban. A 18 hónapos korban és 6 éves korban adott emlékeztető oltások biztosítják a hosszú távú védettséget. Ezek az oltások létfontosságúak a szamárköhögés megelőzésében és a közösségi immunitás fenntartásában.
Várandósok oltása a 3. trimeszterben
Sajnos a védőoltások egy részének védő funkciója az idő előrehaladtával csökken. A szamárköhögés elleni vakcina is ide tartozik, felnőtt korra már jelentősen csökken a védelem. A várandósoknak emiatt különösen fontos a szamárköhögés elleni oltás a harmadik trimeszterben. Az oltás nemcsak az anyát védi a fertőzéstől, hanem az anya szervezetében termelődő antitestek révén a születendő gyermek is védettséget kap az első hónapokban, amíg meg nem kapja az első saját oltását. Az immunitás átadása különösen fontos, mivel az újszülöttek különösen sérülékenyek a szamárköhögéssel szemben.
Csecsemőkkel gyakran kapcsolatba kerülő családtagok, dolgozók oltása
Nemcsak a várandósoknak, hanem azoknak is javasolt a szamárköhögés elleni oltás, akik gyakran kerülnek kapcsolatba csecsemőkkel. Ide tartoznak a közeli családtagok, gondozók, egészségügyi dolgozók és mindenki, aki rendszeresen érintkezik kisgyermekekkel.
A szamárköhögés kezelés
A betegség kezelése alapvetően antibiotikummal történik, azonban súlyos esetben légzéstámogatásra is szükség lehet.
Összegzés
A szamárköhögés súlyos és könnyen terjedő betegség, amely különösen veszélyes az oltatlan csecsemőkre. A megfelelő oltási rend betartása és a várandósok oltása a harmadik trimeszterben alapvető fontosságú a betegség megelőzése érdekében. Emellett a csecsemőkkel gyakran érintkező családtagok és dolgozók oltása is kiemelt jelentőségű a kisgyermekek egészségének védelme érdekében.
Ha tetszett a cikkünk ez is érdekelhet: Toxoplasma: Féljünk, vagy ne féljünk tőle várandósság alatt?
